"Bár sejteném, hogy többé már miért nem avatsz be a titkaidba. Remélem, hogy amit megpróbálsz megóvni, nem próbál meg elpusztítani hálából." Kaname
13. kötetből |
Zero: Ichiru... mondd, maradt még bennem bármi emberség?
Rido: Mondd, mégis mire vártál ebben a hideg koporsban?
Kaname: Semmire...
Rido: Ó, pedig mégis vártál valamire, nem igaz? Ellenmondás... tele vagy ellentmondásokkal. Most is egy ellentmondástól szenvedsz, azért jöttél ide. Örülsz, hogy az imádott madárkád a szárnyait próbálgatja... de szívesen letépnéd őket, hogy ne repüljön el. Vajh, mi szülhette... ezt az ellentmondást... ami után a koporsóban vágyakoztál, már soha nem lesz a tiéd. Egy halvány reménysugár sem maradt, nem igaz? Ellentmondás és reménytelenség... ez vagy te... és ez maradsz... örökkön-örökké.
Kaname: Igazán jó "tükör" vagy.
Csuklyás nő: Jól vagyok, mert tudom, hogy nem egyedül küzdök. Légy jó, Kaname. Akkor se add fel, ha már nem leszek veled.
Kaname: Nem ittál a véréből. Ha másért nem is, ezért dicséretet érdemelsz.
Yuuki: Miért van az, hogy mindig csak ilyen lehangoló dolgokat tudsz mondani? Tíz év eltelt ugyan, de visszatértem hozzád. Még ez sem elég, Kaname? Miért nem vagy olyan, mint régen? Vagy talán... úgy érzem... Ah, értem már. Én nem vagyok elég jó.
Kaname: Attól rettegek, Yuuki, hogy egyszer értelmetlen halált halsz. Nem akarom másodszor is... átélni azt az érzést.
Yuuki: Szerinted a szüleink halála értelmetlen volt...?
Kaname: Nem. Nem úgy értettem."
|
16. kötetből |
Zero: Ha jól tudom, Kuran Kaname célja lemészárolni minden tisztavérűt. Semmi okom nincs rá, hogy megpróbáljam megakadályozni ebben.
Cross Kaien: ........ Úgy teszek, mintha ezt nem hallottam volna.
|
|